7
FIG YE L ME Z TE TÉS
Mi nd en te lep íté si é s jav ít ási m unká t (ví z- és ele k tro mo s be köté s) sza kké pze t t
sze mé ly ne k vag y a D ys on vál lal at kar ba nta r tó m ér nö kéne k kell vé ge znie a
helyi előírások v agy rendelk ezések szerint.
FIG YE L ME Z TE TÉS
Á ramü té s ves zél ye! A b ur kola t elt ávo lítá sa va gy n em m eg fe lel ő keze lé se
es eté n a kés zül ék b els ő alka tré sze i kár t o kozh atn ak va gy m ara dan dó
káros odást szenvedhetnek.
TELEP ÍTÉS EL Ő T T
Bá rmil yen t el epí tés i mun kamű vel et m eg kezdé se e lőt t ellen őr iz ze az a láb biaka t.
K ÁBELEZÉS
Elle nő riz z e, hog y az Ö n álta l has zn ált ára mfo rrá s me gf ele l- e a gé ptö r z slap on
megadottnak.
Ha a ké sz ülé ket a kés zül ék a dat táblá ján f elt ünt et et t ől e lté rő el ek t romo s
áram for rás hoz c sa tla kozt atj a, akkor a z mara dan dó káro kat és a ké sz ülé k
veszélyes műk ö dését ok ozhatja .
A helyi v ezetékez ési előír ásoknak megfelelő , egy minden pólus megszakítását
biz t osít ó es zköz t kell a f ix káb el ezé sb e épí ten i.
A k észüléket földel ni k ell.
A kés zülé ket mi nde n ér vényes á llami é s he ly i jog sza bál yn ak, vo na tkozó
sza bvány nak é s no rmá nak m eg fe le lő en kell t ele pí teni, id eé r t v e az ad ot t é pül etr e
vonatk ozó tűz védelmi előírások at.
Ha e gy ká be lt a kés zül ék ol dal án veze t be, bi z tos ít son h oz zá mű anya g vag y
hajl ékony f ém ve zet őc söv et, valam int az o lda lkonzol hoz záró dó m eg fe lel ő
sze rel vény eket. A ve zet őc s ő és a s zere lvé nye k a hel yi é s or szá gos e lő írás okn ak
megfelelőek legyenek. Merev fém vez etőc ső nem alk almas.
Elle nő riz z e, hog y a veze tő c ső é s a veze téke k elé g ho ss zúa k ahh oz, hog y azo kat a
há tlap hoz é s a kapo cs lé che z cs at lakoz ta tni l ehe s sen .
Am ikor veze té ket c sa tla kozt at a h átl aph oz, a szig et elt v ezet ék vé gé t le gf elj ebb 6
mm h osszban c supasz íthat ja l e.
BIZ T ONSÁG
T el epí tés v agy ka rb ant ar t ás el őt t ka pc so lja ki a z áram ot.
TELE PÍTÉS
Go ndo skod jon ar ról, ho gy a kés zü léke t az ép íté si e lőí ráso kn ak és /vag y
rendelk ezéseknek megfelelően telepítsék.
A kés zülé ket l apo s fü gg őle g es f alra kell s zer elni, am ely e lbír ja a kés zül ék te lje s
súlyát.
A sze rel vény eket a j ele n te lep íté si ú tmu ta tób an el őír t módo n ha szn álja f el.
Üg yelj en ar ra, hog y köz vet len ül a f úrás /fe ls zere lé s hel ye mö gö t t ne l eg yen ek
csővezeték ek ( gáz, ví z, le vegő) v agy elektromos k ábelek, v ezeték ek vagy
vezetékcsa tornák.
T el epí tés hez é s/va gy j av ítá shoz a D y son v éd őr uhá zat, vé dő sze mü veg é s sz üks ég
sze rin t eg yéb e s zközök ha szn ála tát j ava solj a.
A hom lok f elü let t el epí tés közb en i sér ül és ét m eg elő zen dő, cs ak ak kor veg ye a z t ki
az er ed eti c s oma go lás ábó l, amikor má r szü ks ég va n rá.
A kés zülé kke l ér intkez ő mind en f ém tárg yat f öld eln i kell, ide ér tve a f alb urkol ato t is.
A kés zülé ket n e töm íté ss el le zár v a rög zít se a f alhoz.
NE H A SZN Á L J O N ERŐ S VÍ ZS UGA R AT A KÉSZÜ L ÉK
TI SZ TÍ T Á SÁ R A V AG Y A K ÉSZÜ LÉ K KÖ Z EL É BE N .
OL V A SSA E L ÉS ŐR IZ ZE MEG E Z T
A Z ÚT MUT A T Ó T
TELEP ÍTÉS HEL YE
A kés zülé ket k izáró lag s zár az b elt éri h el yis ég re te r vez t ük .
A vona tkozó te le pít ési ir ánye lveke t kere ss e me g a he ly i és o rs zág os el őírá sok ba n
és rendelk ezésekb en. Az előbbieknek va ló megfelelőség a telepítő felelőssége.
A kés őbb i cs at lakoz ta tá s érd ekéb en b iz tos ít sa a s zük sé ge s áram ell átá s t.
Ez t a t er mé ket ne m ajá nla tos p orózu s fal fel üle te kre (p l.: gipsz) h át f al né lkül
fe lsz ere lni, hog y elke rülh et ő le gye n a ne m véd et t falf elül et e lsz ínező d és e vag y
káros odá sa. ( A te rm ék hez aj ánlo t t há t f al a D ys on válla lat tól sze rezh et ő be.)
FONT OS
A garanc iáról részletes tájék oztatás t a Dyson használati útmutatóban talál .
IS
MIKIL V Æ GAR
ÖR Y G GI SL EI ÐBEI NI NG AR
LE SI Ð Á ÐU R E N H AL DI Ð E R L EN G R A .
Gey mið til síðar i nota.
V I Ð VÖ R U N
Vi ður ken ndu r raf vir ki e ða v ið ge rða r f agm að ur fr á D ys on æt t u að fr amk væm a
alla v inn u við u pps et nin gu ra fl agn a og - bún að ar o g sinn a vi ðg erð um í
sam ræ mi vi ð við ei gan di re glu r og re glu ge rðir .
V I Ð VÖ R U N
Hæ t ta á ra fl os ti! E f hlíf in e r f jar læ gð e ða m eð hön dlu ð á ran gan h át t g eta
hlut ir inn an í tæ kin u vald ið ska ða e ða s kemm st va ran le ga.
FY RIR UPPSETNINGU
Áð ur en v inn a við up ps et ning u hef s t ve rður að s t að fe s ta ef tir f aran di.
TENGING
Gæ tið þ es s að g erð ra fgj afa ns sa ms vari þ ei rri s pe nnu s em s ýn d er á
merkiplöt unni.
Ef t æk ið er t en gt vi ð anna n raf gja fa e n ge fin n er up p á me rk iplö tu t æki sins g et ur
þa ð valdið va ranl eg um skem mdu m eð a sl ys ahæ t t u við no tku n tæ kis ins.
S et ja verð ur upp l eið ir til að a f t eng ja öll s kaut f yrir f as ta r lag nir í sa mræ mi vi ð
gild andi r eglu r á hver jum s ta ð.
T æk ið þa r f að j arðt eng ja.
T æk ið þa r f að s et ja upp í s amr æm i við v iðe igan di la nds lög, re glu r og s ta ðla, þ. á
m. um br un ava rnir í by ggin gum.
Ef i nns et ning kap als e r áæ tlu ð frá hl ið verðu r að g æta þ e ss að n ota ður s é
sve igja nle gur m álms t okk ur e ða s to kku r úr pl as ti o g he ntu gar t en ging ar se m
læ sas t v ið hlið ar f es t ingu na. S tok kur inn o g te ngin gar nar v erða a ð sam ræ ma st
alþjó ðl egu m og in nle ndum r egl uge rðum. S to kk ur úr g egn heil um má lmi he nta r
ek ki f y r ir hlið ar t eng ingu.
T r yg gið að s to kkar nir o g víra rnir s éu n æg ile ga la ngir t il að h æg t sé að t en gja þ á
við undirstöðup lötuna og tengjablokkina.
Há mar ks len gdin á v írei nan gru ninni s em t ek in er af tur þ eg ar vír ar er u te ngd ir við
undirstöð uplötuna er 6 mm.
ÖR Y GGI SLEIÐBEI NING AR
Einang rið rafspennuna á ður en hafist er ha nda við uppsetningu .
UPPSETNING
Gæ tið þ es s að u pps et ning t æk isin s sé í s amr æmi v ið byg ging are glur o g / eð a
-reglu gerðir .
Fes t a skal t æk ið á slé t ta n, lóð rét tan veg g se m veld ur f ullum þ ung a tæ kis ins.
Not ið fes tin garn ar sem til greind ar eru í up pse tning arle iðbe iningunu m.
Gæ tið þ es s að e ng ar vei tul eið slur (f yrir g as, va tn e ða lo f t), raf leið slu r , ví rar eð a
aðrar lei ðslur séu staðset tar beint f yrir af tan uppsetni ngar -/borunars taðinn.
D yso n mæ lir me ð no tku n hver s k yn s hlífð ar fatn að ar o g augn hlíf a við u pps et ning u
eð a við ge rðir ei ns og þ ur f a þy kir .
Til a ð koma í ve g f y ri r y f irb orðs ske mmd ir á y t ra byrð inu við u pps et ning una s kal
gey ma y tra by rðið í umb úð unum þ ar til þ e ss e r þör f .
All ir málm hlu tir se m sn er t a þe t t a tæ ki V ER ÐA A Ð V E R A jarðt eng dir , þ ar m eð ta lið
vegg klæ ðning in.
No tið ek ki þ ét tief ni þ eg ar tæ kið e r fe s t við ve gg inn.
NOTI Ð E K KI S LÖN GU E ÐA SPR AU TU BÚ N A Ð TI L AÐ Þ R ÍFA
T Æ KI Ð E ÐA N Á L Æ G SVÆÐI.
LESI Ð OG G E Y M I Ð ÞESS A R
L EIÐBEIN IN G AR
ST AÐSETNIN G
T æk ið er e ing öng u hann að ti l upp se tnin gar á þ urr um s ta ð inna nd yra.
Leitið ráðlegginga um tengdar uppsetnin garleiðbein ingar í innlend um og
alþjó ðl egu m reg lug erðu m um að ge ngis má l. Upp se tnin gara ðili b er á byrg ð á því
að up pse tni ngin s amr æmi st r egl um og r eglu ge rðum.
T r yg gið að n auð sy nl eg t að gen gi að r af mag ni sé f yrir h en di þe ga r kemur a ð
ten gin gu tæ kis ins sí ðar.
Þe t t a tæ ki he nt ar ek ki t il fe s ting ar á ve ggi m eð g ropn u y f irb orðs ef ni (t.d.
kalkp ús snin gu) nem a not uð s é und irs tö ðup la ta, til að hi ndra b let tun eð a
skem mdir á óvö rðum ve gg num. ( Ba khli ð sem r áðl agt e r að n ota m eð þ es sar i vör u
er f áanl eg h já D ys on.)
MIKIL V Æ GT
Ná nar i upp lý sing ar um áb yrg ðin a er að f inn a í han db ók D ys on.
IT
IM PORT A NTI IS TRU ZIO NI DI
SICU R E Z Z A
LEG GERE PRIMA DI PR OC EDERE.
Conse r var e per uso f uturo.
A V V ERTE NZ A
T ut ti i l avo ri di i ns tall azi one e m anu te nzio ne r ela tiv i all’im pia nto el et t ric o
devo no e ss ere e se gui ti da u n ele t tr ici sta q uali fi ca to o da u n tec ni co
del l’ a ss ist en za D y son c on fo rm em ent e alle n or me o ai r eg ola me nti lo c ali
co rr en ti.
A V V ERTE NZ A
Ri sc hio di s co ss e el et tr ic he. S e la s co cc a vi ene r im os sa o m ane gg iat a in mo do
imp rop ri o, i comp on enti i nte rn i dell’appa re cc hio p otr eb be ro ca usa re da nni
op pure d ann e ggia rs i in mo do d ef ini tivo
PRIM A DELL ’INST ALL A ZIONE
Pri ma di ini ziare q uals ias i lavo ro di ins t alla zion e ver if icar e quan to s egu e.
CABL A GGI O
Verif ic are ch e l’ ali men ta zion e ele t tr ica c or ris pon da a qu ell a indi cat a sull a
targhet ta.
S e l’ ali men ta zion e ele t tr ic a a cui è col leg at a l’ u nit à è dif f ere nt e da qu ella
dichi ara ta sul la tar ghe t ta d ell’ uni tà s te ss a, pos so no ve rif ic ars i dan ni pe rm ane nti o
l’ u nità p ot reb be f un zion are in mo do n on si curo.
Il ca bla ggio f is so d eve in te grare u n disp osi tiv o di dis conn es sio ne o nnip olar e,
con for me me nte a lle no rm ati ve lo cali in m at eri a di cab la ggio.
L ’ uni tà de ve es se re col leg at a alla t err a.
Qu es ta u nit à deve e ss ere i ns tall ata i n con for mit à con t ut te le le ggi lo ca li, sta tal i
e fe de rali e co n tu t ti gli s t and ard e i co dici p er tine nti, inc lusa l a valu taz ion e dell a
cla ss e di res is te nza al f uo co.
In ca so di in gre ss o la tera le de l ca vo, ques t o deve e ss ere f is sa to u tiliz za ndo
un co ndo t to in m et allo f les sib ile o in pl as ti ca e ra cco rde rie a de gua te p er il
blo cc agg io al su ppo r to l at eral e. Il co ndo t to e l e rac cord er ie devo no e ss ere
con for mi all e nor me lo ca li e naz iona li. I con dot t i in me tall o sol ido no n so no
ad at ti.
Verif ic are ch e la lun ghe z za dei c on dot t i e dei c av i con se nta il c olle ga me nto all a
contropiastra e a lla morset tiera.
Qu and o si re aliz za il c abl agg io alla c ont ropi as tra l a lung hez za m as sim a pe r
l’isol ame nto d el c avo d a sp elar e è di 6 mm.
SICUR EZ Z A
Is olar e l’ alim en taz ion e prim a di e f fe t t uare l avo ri di in s talla zion e o ma nut en zion e.
INST A LL A Z IONE
Ac ce r ta rsi c he l’ app are cch io sia in s talla to co nfo rm em ent e a tu t te l e nor me e/o i
reg ola me nti in m at eri a di ed ilizia.
L ’ uni tà de ve es se re ins t alla ta su un a pa ret e ver tical e pia t ta in gr ado d i sos t ene rn e
il peso complessivo .
Uti liz zare i f is sa ggi c ome s pe cif ic ato n ell a pre se nte g uida d i ins tall azio ne.
Verif ic are ch e die tro l’ area d i pe r fo razi one / mo nta ggi o non s iano p res en ti
con dut ture di g as, ac qua o a ria, f ili o ca vi e let trici o al tre t ub atu re.